1851-ben Pormontorium német falujában mindössze 3 evangélikus élt. Az ipar és a kereskedelem fellendülése vonzotta a családokat, így 1899-ban a növekvő létszámú evangélikusság a reformátusokkal karöltve áldozócsütörtökön délelőtt 10 órakor istentiszteletre gyűlt össze Winter Rezső evangélikus atyafi Kossuth utcai házának árnyas udvarán. Az istentiszteletet Haypál Benő budai református lelkész tartotta.

 

1900 november 11-én a Budafokon és Albertfalván lakó reformátusok fiókegyházzá alakultak, és az itteni evangélikusok minden feltétel nélkül kapcsolódtak hozzájuk, mert kevesebben voltak. (157-en).

 

A Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet vezetői 1920-ban elhatározták, hogy Alberfalva, Budafok, Budatétény, Nagytétény, Kelenföld, Budaörs, Törökbálint és Diósd evangélikusságát – 840 gyülekezeti tagot önálló körzetté szervezik.

 

Az 1921 január 1-én összehívott közgyűlés kimondta a Budafoki Evangélikus Leánygyülekezet megalakulását. A lekészi teendőket Szűcs Gábor kelenföldi lelkész látta el, valamint hitoktatónak Lombos Alfrédet, felügyelőnek Janisch Gyulát, kántornak Levius Ferencet választották. Az istentiszteleteket változatlanul a református testvérek imaházában tartották. 1923-ban kezdeményezték templom építését, valamint az önálló gyülekezetté szerveződést. Azonban mindkettőre várni kellett még néhány évet.

Közben a lemondott vallástanár helyére Pertovics Pál került. A lelkész nagy tapasztalatokkal rendelkezett mind gyülekezetszervezés, mind pedig templomépítés terén, hiszen a kényszerűségből elhagyott előző szolgálati helyén, az erélyi Hosszúfalú-fűrészmezőn újraszervezte a gyülekezetet, és befejezte a megkezdett templom felépítését. Az új vallástanár állhatatos szervezőmunkával kezdte meg szolgálatát, a gyülekezet pedig egyre erősödött, még végül Macskásy Sámuel felügyelővé választása után egy évvel 1928 augusztus 12-én önálló missziói egyházzá alakultak.  A templomépítés terve folyamatosan napirenden volt. A piac téren 400 négyszögöl területet biztosított Budafok városa a templomépítés céljára, valamint anyagilag is támogatta azt. Az 1925-ben megkezdett országos gyűjtés eredménye, valamint a gyülekezeti tagok adománya már reménységre adott okot, mégis az első kapavágásra 1934-ig kellett várni. Az alapkövet Dr Raffay Sándor bányakerületi püspök helyzete el 1934 július 8-án. Az alapkőben két ige is szerepel: „más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus. (1Kor3,11) valamint a Jelenések könyvének záró gondolata: jövel Uram Jézus. Az alapkőben elhelyezték az egyháztanács névsorát, de megemlítésre került a kor szokása szerint Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó, valamint Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök. Ez utóbbi ténylegesen is támogatta a templom megépülését, hiszen kistétényi villája révén a gyülekezethez tartozott. A templomépítéshez nagy összegű állami támogatást utaltak ki és két katonai teherautó biztosítása az építési anyagok folyamatos szállítását. A templomépítéshez nyújtott nagylelkű segítségéért a gyülekezet örökös tiszteletbeli felügyelővé választotta a miniszterelnököt, igaz az ezt tartalmazó dokumentumot már csak özvegyének tudták átadni. A templomban egy pad is őrzi a Gömbös Gyula emlékét, amelyen szerepel családi címere.

A gyülekezet Sándy Gyula műegyetemi tanár templom tervét fogadta el.  Sándy Gyula a Műegyetemen szerzett építész oklevelet 1891-ben. Pecz Samu építész irodájában kezdett dolgozni, részt vett többek között a Szilágyi Dezső téri református templom építésében is. Foerk Ernővel több tervpályázaton indult. Főművének a Széll Kálmán téri Postapalota épülete tekinthető. A két világháború között számos templomot tervezett az evangélikus egyház számára. Amikor a budafoki megbízást kapta, már 21 templom épült fel a tervei nyomán. Ekkorra már kialakult egy bizonyos formanyelv, amely megfelelt ízlésének, képzeletének és művészi céljainak. Több templomán hangsúlyos a magyaros pártázatos motívum, Budafokon kívül például Kispesten és Nagytarcsán.

 

Az alapkőletétel és a munkák befejezése között mindössze 15 hónap telt el; a templom felszentelésére 1935. november 3-án került sor. A díszes kapukulcsot Sándy Gyula adta át a templomot felszentelő püspöknek. Az ünnepi szentmisét Raffay püspök celebrálta, a Királyok Könyvéből Salamon Király templomszentelő imáját mondta el.

 

Mind a püspök, mind a presbitérium - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - megemlékezett Petrovics Pál lelkész és Macskásy Sámuel felügyelő áldozatos munkájáról a templomépítés kapcsán.

 

Petrovics Pál nyugdíjazásáig, 1942-ig volt a gyülekezet lelkésze, utódjául Kökény Eleket választotta a gyülekezet, a felügyelő pedig Szántó Gyula lett. A második világháború pusztítása a budafoki evangélikus gyülekezetet is elérte.

 

Nehéz időszak következett, amelyben 1947-től Fogarassi Árpád lett a lelkész. Nem sokkal később Dr. Somogyi Józsefet választotta a gyülekezet felügyelőnek. 1953-től Visontai Róbert lett a lelkész. Schumann Zoltán felügyelővel, a templomon nagyobb felújításokat végeztek. Nehéz időszakban kellett helyt állniuk, amelyben csupán 1956 pozitív hatása emelhető ki, amikor is fellendült a gyülekezeti élet, a lelkész így vall erről 1958-ban: „Az erős nekilendülést jelentő előző esztendőnek az eredményeit, amennyire csak lehet egy ilyen szórvány gyülekezetben, sikerült megtartani."

 

1978 októberében a gyülekezet Rőzse Istvánt választott meg lelkészének aki Wunderlich Sándor felügyelővel együtt nagy lelkesedéssel kezdeményezte a templom mellé épülő gyülekezeti ház építését. Már a kiindulásnál is sok nehézség adódott, mert abban az időben az egyházi és állami engedélyező hatóság akadályozta a tervek megvalósulását. 1981-ben kezdődött a Kotsis Iván által tervezett gyülekezeti ház építése. Sokan társadalmi munkában segítettek, a munkálatokhoz jelentős külföldi támogatást kaptak. 1983 novemberében Dr. Nagy Gyula akkori püspök szolgálatával vették használatba az új gyülekezeti helységet. 1992-ben az épület tetőtéri lelkészlakással bővült. Időközben a templomban megszólalhatott az orgona is.

 

1994-től Solymár Gábor lett a gyülekezet lelkésze. Az ő szolgálata alatt önállósult a budaörsi és törökbálini szórvány 1998-ban. Ugyanebben az évtől a templom tornyából harangszó hívogatta a híveket istentiszteletre. A templom festésére Nemes Zoltán presbiter vállalkozott, és kicserélték az ablakokat is a fasori templomból kapott színes üvegablakokra. Elkészült a háborúban megsemmisült templombejárat fölötti stilizált dísz. Szepesfalvy Gábor felügyelő irányításával 2004-ben kezdődött meg a gyülekezeti ház bővítése, melynek során a gyülekezet urnatemetővel is bővült. A terveket az evangélikus Krizsán András Ybl díjas építész készítette.

 

Solymár Gábor nyugdíjba vonulását követően a gyülekezet 2012-ben Hokker Zsoltot választotta meg lelkészének.

Jelenleg is folyik a megkezdett építkezés, mind az épületek mind pedig a gyülekezet közösségének tekintetében. Mert hisszük, hogy a 80 éve megkezdett építkezés nem egyszerűen arról szól, hogy kövek épülnek kegymásra, hanem ahogy Péter levelében olvassuk: mi magunk is, mint élő kövek felépülhetünk szent házzá. Ebben az építkezésben sokan segítettek, akiknek neve ma elhangzott, de olyanok is, akik kimaradtak. Minden egyes tégla számit, az is ami látszik és az is amelyik rejtve marad, de az építőmester nem mi vagyunk, hanem az Isten, hiszen jól tudjuk: a növekedést Isten adja.  



Istentisztelet: vasárnap 10 órakor